Elérhetőség: tel.: +36 20 3 40 20 60 e-mail: bagogyorgy@freemail.hu
Rendelő: 6000 Kecskemét, Katona József tér 18. 1. em. 111.
Rendelési idő: telefonos időpont-egyeztetés alapján.

RELAXÁCIÓ !

Az AUTOGÉN TRÉNING-ről

A mai ember megnövekedett alapfeszültsége, a fokozott igénybevétel a neurotikus és pszichoszomatikus betegségek kialakulásához vezethet.
Az autogén tréninggel tartós feszültségmentes állapot hozható létre gyógyszerek szedése nélkül. A módszer a pszichés önszabályozás személyiséget megerősítő, harmonizáló, nagyobb teljesítményekre képessé tevő hatású. A kiegyensúlyozottság, a feszültség- és szorongásmentes élet önerőből elérhetővé válik. Az autogén tréning előnye, hogy könnyen megtanulható, az elsajátítás után bárhol, bármilyen körülmények között végezhető.

Az autogén tréning a relaxációs eljárások ősének, alapformájának tekinthető. Európában a legelterjedtebb pszichoterápiás gyógyítóeljárás [J. H. Schultz berlini pszichiáter dolgozta ki 1920-32 között].

Az autogén tréning koncentrált önellazítás. Autogén módon, saját indítékokkal és törekvésekkel végzett, “önerőből hatékony” tréning, tehát rendszeres ismétlődő gyakorláson alapul. Szuggesztív terápiás forma, mert a gyakorló személyt az általa is elfogadott módon és eszközökkel befolyásolja.

Az autogén tréning forrása a jóga és a hipnózis. A jóga szó erőfeszítést, törekvést, de igát is jelent. A jógázó saját magából merített erőkkel éri el a tökéletes harmóniát.
A hipnózis a szuggesztív ráhatás keresztülvitele álomszerű állapotban. A tudat bizonyos mértékben kikapcsolódik, a kritikai gondolkodás nívója egészen alászáll, így a külső behatások befogadására alkalmas állapot jön létre. A hipnózis veszélye a terapeutától való függés, az önállótlanság rögzülése.

Az autogén tréning az autoszuggesztióhoz, illetve az autohipnózishoz áll legközelebb.

* * *

A relaxációs terápiák a lelki gyógyítás eszköztárába tartoznak. Testi gyakorlás eszközeivel törekednek a pszichoszomatikus egyensúly kialakítására, elsődlegesen a lelki zavarok által előidézett szomatikus (testiés pszichovegetatív (lelki eredetű, az akarattól függetlenül végbemenő) rendellenességek feloldására.
Célkitűzéseik tekintetében nemcsak a tünetek felszámolására törekednek.
A testi funkciók szabályozásával létrehozott változások a személyiségalakítást, önnevelést szolgálják.
Az elnevezés azt a képzetet keltheti, mintha alkalmazásuk egyetlen célja a “nyugalom” elérése lenne. Valójában a közérzeti nyugalom elérése a pszichés önszabályozás létrehozásának csak az első lépcsőfoka.
A relaxáció olyan tanulási folyamat, amely tréningszerűen alkalmazott helyzet- és gyakorlat ismétlésekkel éri el a megzavart működésű élettani folyamatok [izomtónus-szabályozás, légzés, szívműködés, vérkeringés] akaratlagos szabályozásának elsajátítását, bevésését, készséggé automatizálódását.

ASSZERTÍV JOGOK LISTÁJA

Asszertivitás: az önérvényesítés képessége, mások érdekeinek figyelembevétele mellett. Az asszertív viselkedés az
arany középút a behódoló (szubmisszív), alárendelődő magatartás-forma és a fenyegető (agresszív)
magatartásforma között.

1. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled!
2. Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és    véleményedet!
3. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan         vegyenek!
4. Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos s mi nem!
5. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj annélkül, hogy bűntudatot éreznél!
6. Jogod van ahhoz, hogy kérjed, mit szeretnél!
7. Jogod van ahhoz, hogy amiért fizetsz, azt meg is kapd!
8. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj…!
9. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el és vállald a következményeit!
10. Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet!
11. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményed!

12. Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj!
13. Jogod van ahhoz, hogy azt mond: nem tudom!

S Z E M É L Y E S T E R E K:
intim távolság, személyes távolság, társas zóna, nyílvános távolság
(Edward Hall, 1966, Rejtett dimenziók)

Edward Hall 1966-ban megjelent, Rejtett dimenziók című könyvében foglalta össze azóta igen népszerűvé vált, ma is érvényes elméletét a személyes terekről. Ennek lényege, hogy testünket négy távolsági zóna veszi körül, és ennek óriási jelentősége van személyközi kapcsolatainkban.

Az intim távolság a testfelületünknél kezdődik, és nagyjából 50 centiméteres övezetet jelent. Ebbe csak legközelebbi hozzátartozóinkat, párunkat, gyermekeinket engedjük be szívesen.

A következő, 50 centimétertől 1,2 méterig terjedőszemélyes távolság a barátokkal, jó ismerősökkel való beszélgetés zónája.

Amikor idegenekkel tárgyalunk vagy hivatalos, üzleti ügyet intézünk, úgy érezzük jól magunkat, ha partnerünk a társas zónában, azaz 1,2 méternél messzebb, de 3,6 méternél közelebb helyezkedik el tőlünk.

3,6 méternél kezdődik a nyilvános távolság – itt már bárki tartózkodhat anélkül, hogy zavarna bennünket.

Ezek a számok azonban nem általános érvényűek, csupán az észak-amerikai átlagot jelölik. A személyes tér igénye a különböző kultúrákban jelentősen eltér: az észak-európaiak és az angolok nagyobb távolságot tartanak, mint az amerikaiak, viszont a dél-európaiak és főként az arabok jóval kisebb személyes térrel is megelégszenek.

Edward Hall az 1950-es években kommunikációs tréningeket tartott diplomatáknak, mert a kultúrák közötti efféle apró eltérések komoly félreértésekhez vezethetnek. Gyakran említett példa, hogy ha egy arab és egy svéd diplomata beszélgetni kezd, akkor észrevétlenül „körbetáncolják” a termet: az arab közelít beszélgetőpartneréhez, hogy elérje a számára kellemes távolságot, a svéd viszont folyamatosan hátrál, mert zavarja, hogy a másik belépett személyes zónájába. Eközben mindkettőjük kellemetlenül érzi magát, és téves következtetést von le a másikról: a svéd nyomulósnak, agresszívnak tartja beszélgetőpartnerét, aki viszont ridegnek és elutasítónak ítéli őt.

Szerző: Mannhardt András